Lombon keresztüli tápanyag kiegészítés
A növényi levelek elsődleges funkciója a légzés, asszimiláció, valamint a párologtatás, ezért a kijuttatott tápanyagok felvehetősége csak korlátozottan lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy a levélen keresztüli tápanyag kijuttatással nem helyettesíthető a talajon (gyökéren) keresztüli tápanyag igény.
Növényeink lombon keresztüli tápanyagfelvételét számos tényező befolyásolja, mint pl. levél, tápoldat, valamint a környezet tulajdonságai. A tápanyagok felvételét elsősorban a levelek tulajdonságai határozzák meg, mint például a kutikula vastagsága áteresztőképessége, levél kora. Ismeretes, hogy a legnagyobb mértékű tápanyag felvételre a fiatal intenzív anyagcseréjű levelek képesek.
A környezeti tulajdonságok közül kiemelkedően fontosak a hőmérséklet a páratartalom és a sugárzási viszonyok. A permettrágyák kijuttatása 20-25 oC-on optimális, valamint fontos a megfelelő napszak megválasztása is, ugyanis erős sugárzás a permetcseppek betöményedését okozza ezáltal a levél perzselés kockázata megnő.
A növényi tápelemek esetében meg kell különböztetnünk makro (N,P,K,Ca,Mg,S) és mikro (Fe,Zn,Cu) elemeket. Nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikro elemeknél (vas, magnézium, cink, bór, molibdén, mangán és réz) van. A makroelemek pótlása akkor lehet indokolt szántóföldi körülmények között, amikor a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel ideiglenesen romlik vagy akadályozott (száraz, aszályos időjárás). Makroelemek esetén többszöri levéltrágyázással is legfeljebb csak néhány kg juttatható ki belőlük hektáronként. Az oldatok koncentrációját lehet ugyan emelni azonban a perszelésből adódó egyéb károkkal számolni kell.
A lombtrágyákon belül meg kell különböztetünk növényspecifikus összetétellel rendelkező több tápelemet tartalmazó, valamint egy adott tápelem pótlására alkalmas készítményeket.
Kínálatunkban mind növényspecifikus mind pedig adott tápelem pótlására alkalmas kiváló minőségű lombtrágyákkal állunk rendelkezésükre.
Fontos megjegyezni, hogy a lombtrágyák és növényvédőszerek keverhetőségét minden esetben keverési próbával kell ellenőrizni!!!!!!!!!!!!
A makroelemek N, P, K növényélettani szerepét szinte a legtöbb termelő álmából felébredve is kívülről tudja. Azonban a többi tápelem fontosságáról már keveset beszélünk a gyakorlatban, holott ugyan olyan, ha nem fontosabb megemlíteni őket.
A növényi tápelemek esetében megkülönböztetünk reutilizálható és nem reutilizálható tápelemeket.
Reutilizálható tápelemnek nevezzük azokat az elemeket, amelyeket a fiatalabb növényi szövetek képesek elvonni az idősebbektől, tehát a hiánytünet az idősebb leveleken jelenik meg először. Nem reutilizálható tápelemek (Fe,Mn,S,Ca,B) olyan elemek amelyeket nem képesek a fiatalabb növényi részekbe vándorolni tehát a fiatal leveleken észlelhető előbb a tápelem tünet.
Méltatlanul elfeledett tápelemek
Napjainkban a növekvő inputanyag árak miatt egyáltalán nem mindegy milyen minőségű és mennyiségű termést tudunk lehozni a területről hektáronként. Az alábbi felsorolásban néhány tápelem élettani folyamatokban betöltött szerepét szeretném bemutatni a teljesség igénye nélkül. Ezekről az elemekről nem, vagy csak nagyon ritkán beszélünk, azonban a növényi anyagcsere folyamatokban igen fontos szerepet játszanak.
Mn (mangán)
Alapvető szerepet tölt be a fehérjeszintézisben, valamint a klorofill képződésén keresztül a fotoszintézisben is. A mangán, mint a legtöbb mikroelem nem vagy nagyon kis mértékben mozog a növényben. A hiánya mindig növekedési elmaradást okoz, ami a szárazanyag-tartalomra van hatással, tehát hozamkiesést eredményez. Mivel a talajban lejátszódó lekötődési folyamatok miatt gyökéren keresztüli felvétele akadályozott így pótlását lombon át kell megvalósítani. Kifejezetten Mn igényes növények a zab, búza, árpa, szója. Amellett, hogy fontos tápelem őszi kalászosok esetében ősszel, bokrosodás fokozására, tavasszal reguláló hátasa miatt érdemes a termesztés technológiába beilleszteni.
Mo (molibdén)
Kevesen tudják, hogy a molibdén jelenléte nélkülözhetetlen a nitrogén hasznosulásához. A nitrogén kötő baktériumok számára nélkülözhetetlen nyomelem. Ez különösen a pillangós növényeknél kiemelkedően fontos pl.: szója, borsó, lucerna.
A nem pillangós növények esetében a levelekben felhalmozott nitrát nitrogén nem hasznosul tehát a fehérjeszintézis akadályozott. Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a nitrogén lombon keresztüli pótlása. Azonban nem árt tudni, hogy molibdén hiányában a nitrogén nagy mennyiségben halmozódik fel a növényben melynek jellegzetes tünete a levélperszelés mely nem csak a helytelen kijuttatásból adódhat. Az aszályos időjárás csökkenti a talajból a molibdén felvételét. Érdemes folyékony nitrogén utánpótlás esetén molibdén tartalmú készítmény alkalmazása a jobb hasznosulás szempontjából.
Cu (réz)
A legtöbb termelő számára a réz, mint tápelem széleskörben ismert azonban élettani hatásával sokan nincsenek tisztában. Fontos szerepet tölt be a légzésben fotoszintézisben sejtfalszilárdításban és a szárazságtűrésben is. Hiányában a levelek fejlődése leáll csökken a pollenképződés, a virágzás és a termésképzés leáll. A hiány mindig a fiatal leveleken mutatkozik meg először melyek szürkészöldek lesznek vagy kifehérednek. Réz hiányára legérzékenyebbek a kalászosok. Másodlagos szerepet tölt be a peronoszpóra típusú gombák elleni védekezésben pl,: napraforgó esetében. Fontos azonban tudni, hogy virágzáskor réztartalmú szerek kijuttatása kerülendő ugyanis a virágok lehullását okozhatja.
B (bór)
A növények számára esszenciális mikroelem, kiemelt jelentőséggel bír a virág és termésképzésben, a gyökér és szállítószövetek kialakulásában. A bór szállítódása a növényen belül igen csekély a hiánytünet először a fiatal növényi részeken jelentkezik. Hiányára leginkább a repce, napraforgó és a cukorrépa érzékeny. Napraforgónál bórhiány következtében a léha kaszatok száma növekszik esetenként tányértorzulás is megfigyelhető.
Fontos megjegyezni, hogy tápanyag utánpótláskor igen csekély határvonal választja el az optimális dózist a káros (mérgező) dózistól ezért javasolt minden esetben szakember véleményét kikérni.
Törőné Kelemen Andrea